Találkozás egy sünnel

Tegnap éjjel hazafelé találkoztam egy sünnel.

Éppen előttem futott át apró lábaival a Tisza István téren. Annyira apró volt, hosszúkás alakkal, hogy először azt hittem, egy patkány fut át előttem. De azért amikor átért egyik füves sávról a másikra, azért megnéztem magamnak közelről... és mit látok? ... hát egy sün, egy apró sün! Istenem azok az apró fülek!

Nézegettem magamnak, mígnem elgondolkodtam, hogy hát eme sün hát igen csak az úttest fele közelít. Gondoltam hát hop átviszem egy kicsit távolabb.

Ahogy megfogtam természetesen összegömbolyödött, hm de kis szúrós volt! De mégsem gömbolyödött egészen össze így kis kezei és lábai rágombölyödtek az ujjaimra! Istenem az az érzés! Azok a kis puha lábak és puha has! Letettem, remélve, hogy ott azért nagyobb biztonságban lesz, azért elgondolkodtam, hogy vajon tényleg biztonságban lesz e, hisz azért másfele is voltak ám autozható úttestek. De valahogy mégis a többi zöldfelülethez közelebb volt, amik a kevésbe forgalmas utakat szegélyezték.

Miután letettem arra gondoltam, hogy bármilyen nehéznek is tűnik néha az életem, az élet akkor is csodálatos és hogy ez mindig is itt lesz, akármilyen nehézségek is lesznek az életemben.

(Persze ez nem kicsinyíti az én életemben jelen lévő problémáknál sokkal nagyobb nehézségek súlyát, s valamiért itt mindig gondolok például a szíriai háborúban élő emberekre.)

De abban a pillanatban a nehézségek ellenére amikkel épp aznap szembenéztem az élet akkor csodálatos volt!

Hm... a nehézségek. A nehézség az pl. amikor jól érzed magad egy buliban és ott maradsz két latin amerikai sráccal, akik zenészek és nem találod a helyed. Ők csak egymással beszélgetnek ( ami már korábbi munkatapasztalatamból leszűrve a latin amerikaiak gyakori szokása), majd van hogy arrébb mennek aztán eltűnnek miután azt mondjak mennek a "bagno"-ra azaz mosdóba.

Olyankor elöjönnek a gondolatok arról, hogy miért ilyen nehéz barátokat szereznem, hogy miért van az hogy néha elijesztem az embereket and so on...

S előtte is ezen gondolkodom, amikor valamiért elkezdek szorongani míg a többiekkel beszélgetünk.

Ott van Claudia, akinek a pozitívuzmásával sokszor nem tudok azonosulni, s úgy látom, tök nagy összhangban van a másik lánnyal, akit meghívott. 

Egy gyönyörű zimbabwei lány! 

Zimbabwe, micsoda egzotikus világ számomra.

A lánynak gyönyörű fekete bőre van és az a kevés fehér szemhélypúder csak még jobban kiemeli ebben a fekete bőrű arcban a szemének csillogását!

...elöző este Balázsnál voltam, egyik ismerösömnél Nagymaroson a kis faházas hercegi udvartartásában (ahogy ő ajánlotta, hogy nevezem például), és akkor is rám tört az érzés, hogy mi a baj velem? -ahogy elmesélte mennyi mindenben benne van, mennyi közösségben, mennyi mindent csinál.

Eszembe jutott, hogy mikor még csak terveztem, hogy elkezdem írni a bábszínház darabot, akkor írtam két tanárnak az előkészítőről. Egyikük Gimesi Dóri, aki miatt egyáltalán nekikezdtem ennek az egész dramaturgiai dolognak, másikuk Kuthy Ágnes, aki rendező. Szóval eszembe jutott, hogy egyikük sem válaszolt, hogy itt sem tudtam előrébb jutni, s mi lesz ha majd itthon szeretnék boldogulni és máris kaptam egyfajta visszautasítást.

Esszembe jutott, hogy elrontottam a Mu szinhaznal vegzett onkéntes munkám. Ahol még önkéntesként és kirúgtak. De akkor és ott mondta a nő, hogy hidd el Ági, az is biztos, hogy jó valamire, ami te vagy, ami benned van. És ez visszhangzott bennem akkor, amikor a dramaturg előkészítőn a Csipkerózsikából találtam ki a tinédzser korosztálynak szóló bábszínházdarabot. Akkor rájöttem, hogy a képzeletem az amit tudok használni valamire, ami sokszor a "hétköznapi", "való" világban akadályokat hoz létre.

Hu azt hiszem még mindig álmosnak érzem magam a tegnapi buli után, pedig igazán aludtam vagy 12órát!

...visszatérve a témakörhöz, ezen gondolkodtam tegnap is, hogy vajon miért megy ez ilyen nehezen nekem, hogy több embert, több barátot gyűjtsek magam köré.

És általában arra jutok, hogy biztos a kisugárzásom, mert azt érezni lehet, ha valaki szorong, és mindig arra lyukadok ki, hogy többet kéne meditáljak, mert akkor jobban érezném magam és más lenne az, hogy vagyok az amit mások éreznek, amikor a közelükben vagyok.

És tényleg szeretném ha ez így lenne....

Hu úgy érzem, mindjárt újra elalszom, pedig már több mint 12 órát aludtam...